Egy Renoir-múzeumot kitett volna a francia művésznek az a csaknem húsz festménye és jó néhány akvarellje, amely egykor magyar magángyűjteményekben volt. Ezekből mára csak egyetlenegy maradt. A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása alkalmat adott arra, hogy utánajárjunk, mi lett a többi kép sorsa.
Magyarországon még soha nem volt átfogó Renoir-életműkiállítás, péntektől viszont a Szépművészeti Múzeumban megcsodálhatjuk az „életöröm festőjének” mintegy hetven alkotását.
Nem először és bizonyára is nem utoljára történik meg az, hogy egy művészetében következetes, építkező, szellemi szabadságáért és művészi víziójáért az anyagi biztonságról – de legalábbis egy kényelmesebb életről – lemondó alkotónak az életműve utolsó éveiben vagy halála után fénylik fel igazán. Akkor lesz szélesebb körben ismert és keresett, műveinek akkor lesz magas az ára, amikor ezt a művész már nem, vagy csak nagyon rövid ideig tudja élvezni.
Az államfő meghirdette a szabadságharcot, ezzel együtt a magyar családok 12 alaptörvényét a Demográfiai Csúcson. Ezek között olyanokat, hogy aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként, illetve hogy versenyképes köznevelés, korszerű egészségvédelem kell.
Első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir életművét bemutató, átfogó kiállítás. A Szépművészeti Múzeum szeptember 22-től látogatható tárlatába a francia impresszionista mester számos főműve érkezik, köztük A hinta című olajfestmény, amelyet kedden csomagoltak ki.
A Fidesznek volt rá 12 éve, de eszébe sem jutott változtatni a kulturális élet állami támogatásnak való kiszolgáltatottságán, sőt a teljesebb kontroll megteremtése érdekében inkább fokozta azt.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
A tavalyi év minden tekintetben a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt, de idén is érdemes lesz ellátogatni a Városligetbe, vagy épp fel a Nemzeti Galériába. A francia és a magyar zsenik nagyszabású tárlatain kívül a 90-es évek technokorszakának hazai művészeti megjelenését is megismerhetjük ősszel. És ez még nem minden.
A mögöttünk álló esztendőről nehéz jót mondani, de valamiben egyedülállóan jó volt: soha ennyi, nemzetközi mércével is mérhető nagykiállítás nem volt még Budapesten, mint az óévben.
Nemes Marcell iparmágnás néhai gyűjteményének El Greco festményeire még ma is kiállítást lehet alapozni, ahogy ez látható a Szépművészeti Múzeumnak a festő negyven gyűjteményből csaknem félszáz képét felvonultató kiállításán.
Szentek, koponyák, megnyújtott alakok. A krétai festő utazásait és egyben – az ikonoktól a szürreális látomásokig ívelő – művészi fejlődését is bemutatja a Szépművészeti Múzeum nagyszabású, februárig nyitva tartó El Greco-tárlata.
Úgy volt, hogy csak a hétvégéig látható a Párizsból Budapestre költözött tárlat, de a tervezetthez képest meghosszabbították a nyitvatartását.
Az egyiptomi mitológia köré épített, és részben Magyarországon forgatott Moon Knight sorozat szakértője a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársa, Horváth Zoltán volt.
Szakemberek megvizsgálták a képet, a múzeum pedig közleményt adott ki az esetről.
Már több mint 170 ezren látták a Szépművészeti Csontváry-kiállítását, amely így az intézmény történetének tíz leglátogatottabb kiállítása közé került. Az utolsó hétvégén hosszabbított nyitvatartással várják az érdeklődőket.
A Szépművészeti Múzeumban július 16-ig még meg lehet nézni a nagyszabású tárlatát.
Már az előző század 20-as évei elején tervezték, hogy legyen közös kiállítása Budapesten a két különc zseninek, Gulácsy Lajosnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak. Akkor nem jött össze, most viszont, ha nem is egy épületben, de egyszerre látható a két festő életmű-kiállítása.
A tárlat utolsó hétvégéin hosszabb nyitvatartással várják a látogatókat a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállításán, amelyet a tavaly októberi megnyitó óta már csaknem százötvenezren láttak.
Több mint 250 ezren látták a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítását, ezzel az április 9. és július 17. között megrendezett tárlat lett a múzeum történetének második leglátogatottabb kiállítása.
Hamis mítosz a Liget túlterheltsége – állítja Baán László miniszteri biztos, aki biztos abban, hogy hosszú távon gazdasági szempontból is megtérül az eddig 250 milliárdos befektetés. Azt is biztosra veszi, hogy a beruházás nem áll meg, a Nemzeti Galéria is megépül. Úgy véli, a főváros pusztán politikai okokból támadja hamis zöld érvekkel a projektet. Interjúnkban szóba kerülnek a most is látható nagy kiállítások, sőt az is kiderül, Baán esténként le-lejár közelről tanulmányozni a Bosch-képeket.
